Amit együtt elértünk

Befejeződött a Belgrád–Budapest gyorsvasúti folyosó projektje keretében a 184 kilométeres szerbiai szakasz teljes kiépítése. Az összesen 350 km-es teljes vonalon naponta 8 pár személyvonat fog közlekedni. Magyar nyelvű felirat került a szabadkai vasútállomás épületére, melyet a többi állomás is követni fog az Újvidék–Szabadka szakaszon.

A Szabadka–Szeged vasútvonal átfogó korszerűsítése után a személyszállító forgalom újraindult. A járatok száma napi 6 párra bővült, a távlati tervekben a járatszám napi 10 párra való emelése szerepel.

Megtörtént a Szabadka–Baja szakasz vázlattervének befejezése, valamint a pótköltségvetésbe bekerült a Verbász–Zombor és a Pancsova–Nagybecskerek–Zenta–Szabadka vasútvonalak átfogó korszerűsítése.

Újraindult az utasforgalom a Pancsova–Nagybecskerek közötti vasúti szakaszon.

Befejeződött a Horgos 1 autópálya-határátkelőhely szerbiai oldalának átfogó rekonstrukciója és bővítése. Az átkelő kapacitását 16-ról 24 forgalmi sávra növelték. 6 új sávot alakítottak ki: kettőt a buszok, kettőt a személygépkocsik részére, kettőt pedig a Szerbiából kilépő oldalon egy teljesen új, modern áru- és élőállat-ellenőrző rendszerekkel felszerelt teherforgalmi terminálhoz csatoltak, így megduplázódott a teherforgalmi terminál kapacitása.

A kelebiai Y-elágazás megkapta a zöld utat a teljes értékű, négysávos autópálya-profillá történő bővítéshez.

Folyamatban van a „Vajdaság mosolya” gyorsforgalmi út elnevezésű beruházás Béregtől Szerbcsernyéig. A 186 kilométeres nyomvonalán olyan jelentős településeket kapcsol össze és érint közvetlenül, mint Zombor, Szivác, Cservenka, Kúla, Verbász, Szenttamás, Óbecse, Törökbecse és Nagykikinda.

A Belgrád–Nagybecskerek–Újvidék autópálya kiépítése jelenleg az előkészítő és földmunkák szakaszában tart. 105,4 km autópálya fog megépülni, amely közvetlen, gyors összeköttetést teremt az ország fővárosa, a vajdasági székváros és Bánát legnagyobb gazdasági központja között.

A teljes, több mint 47 kilométeres Tarcal-hegységi közlekedési folyosó gyorsforgalmi út kiépítése gőzerővel halad.

Elkészült a Kispiac–Kishomoki út 5,2 km hosszan.

Megtörtént a zentai köz- és vasúti híd felújítása.

Befejeződött a Bácsgyulafalva–Cserepes közötti út részének felújítása 16,53 km hosszan.

Megkezdődtek a Majsai-hídnál a körforgalom kivitelezési munkálatai.

A LIID projekt keretében Magyarkanizsán a Lika utca teljes újjáépítése valósul meg az úttest szélesítésével, új járdákkal, zöldítéssel és utcabútorokkal. Zentán a városközpont megújítására fókuszálnak az Adai utca fasorvédelmet szem előtt tartó rekonstrukciójával, valamint az iskola melletti Mária utca szakaszos felújításával, ahol az új útburkolat mellett a diákok biztonságát szolgáló járdák, parkolók és vízelvezetők épülnek.

A zentai északi elkerülő út megkezdett tervezése a városon áthaladó tranzitforgalom kiszorítását szolgálja azáltal, hogy egy mintegy 4 kilométer hosszú új útszakasszal közvetlenül összeköti a Magyarkanizsa felől Óbecse felé tartó 102-es számú állami utat a Csóka és a Valkány határátkelő felé vezető 105-ös számú főúttal.

Megkezdődött a Topolya–Óbecse, a Verbász–Bácsfeketehegy, valamint a Gádor–Rasztina közúti szakaszok ütemezett felújítása, amely a regionális közlekedési hálózat modernizációját és a biztonságosabb utazási feltételek megteremtését szolgálja az érintett vajdasági régiókban.

Az Ada és Törökfalu közötti 18,57 kilométeres útszakasz felújítása Ada község elmúlt időszakának egyik legjelentősebb beruházása volt, és hamarosan 3,5 kilométerrel bővül ez az útszakasz.

A Csantavér és Orom közötti útszakasz kiépítésének előkészítése mérföldkőhöz érkezett, miután megkezdődött a beruházáshoz szükséges műszaki-tervezési dokumentáció kidolgozása.

A törökbecsei Tiszagát hajózsilipjének projektje jelenleg a hivatalos területrendezési és tervezési dokumentáció véglegesítésénél tart – stratégiai jelentőségű fejlesztés, mert a meglévő elöregedett infrastruktúra modernizálásával lehetővé teszi a lényegesen nagyobb áruszállító hajók gyors és biztonságos áthaladását, ami többszörösére növeli a Tisza nemzetközi vízi áruforgalmát és fellendíti a vajdasági gazdaságot.

A gombosi kikötő kapacitásbővítése stratégiai beruházás, amely azért kiemelten fontos, mert új raktárak, silók, üzemanyag-terminálok és vasúti vágányok kiépítésével több mint a duplájára – legalább évi 750 ezer tonnára – növeli a Duna menti áruátrakodási kapacitást, szorosabban integrálva a dél-bácskai régiót a transzeurópai közlekedési hálózatba.

A szávaszentdemeteri kikötő kapacitásbővítése modern logisztikai központtá alakítja a kikötőt, közvetlen kapcsolatot teremtve a nemzetközi közúti és vasúti folyosókkal a szerémségi régió gazdasági fellendítése érdekében.

A Tiszta Szerbia csatornahálózat 110 km hosszúságban épül ki, azaz 213 utcában Szabadkán, a város azon részein, ahol leginkább hiányzik az infrastruktúra, valamint Palicson, Bajmokon és Csantavéren; az utóbbi két településen szennyvíztisztító is létesül. Zombor, Monostorszeg, Bezdán, Küllőd, Berreg, Őrszállás, Kerény és Doroszló településeken több mint 250 km új hálózat és 4 új szennyvíztisztító üzem épül. Ennek a programnak köszönhetően Újvidék, Kiszács és Csenej településeken mintegy 100 kilométer új szennyvízhálózat, a város számára a Duna védelmében kulcsfontosságú új központi szennyvíztisztító üzem, valamint Csenejen egy önálló helyi szennyvíztisztító üzem kiépítése valósul meg. Törökbecse és Beodra településeken mintegy 47,5 kilométer teljesen új szennyvízhálózat kiépítése valósul meg, amelyet a környezet védelmében két új szennyvíztisztító üzem létesítése egészít ki. Ada és Mohol településeken a program keretében megközelítőleg 110 kilométer hosszú új szennyvízhálózat épül ki.

A szerb–magyar infrastrukturális keretegyezménybe bekerült Szivác, Antalfalva, Torontálvásárhely és Csóka települések szennyvízhálózatának a kiépítése, Szabadka és Horgos vízhálózatának a fejlesztése, Magyarkanizsa szennyvíztisztításának harmadik fázisa, valamint a békovai út felújítása és kiszélesítése.

A vajdasági vízhálózat-fejlesztések keretében jelenleg is folyamatban van a verseci vízellátó hálózat, a kúlai rendszer, valamint az apatini hálózat felújítása és automatizálása, míg Nagybecskereken a vízellátó hálózat részeinek rekonstrukciója és automatizálása négy városrészben befejeződött.

A szerbiai Környezetvédelmi Minisztérium pályázatain a Palics-Ludas Közvállalat és a Vajdaság Erdői Közvállalat jelentős összegeket nyert természeti javak kezelésére. Törökkanizsa, Zombor és Csóka pénzeszközöket kapott hulladékgazdálkodásra és a lerakók felszámolására; Kúla és Titel iskolai kazánházak felújítására; Nagykikinda, Szabadka, Újvidék, Nagybecskerek, Magyarcsernye, Versec, Begaszentgyörgy, Zsablya, Zombor, Szenttamás, Ada, Kúla és Törökbecse zöldesítési programokra; míg Versec, Zombor és Kúla a hulladék- és szennyvízkezelési rendszerek korszerűsítésére nyert forrásokat.

Kezdeményezésünkre Ada község társalapítóként csatlakozik a Szabadkai Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerhez, ezzel hosszú távon biztosítjuk a községben keletkező hulladék korszerű, biztonságos és környezetkímélő kezelését. A rendszer lehetővé teszi az újrahasznosítható anyagok kiválogatását, a szerves hulladék komposztálását, valamint a fennmaradó hulladék európai előírásoknak megfelelő elhelyezését. A csatlakozás csökkenti a talaj és a felszín alatti vizek szennyezésének veszélyét, elősegíti az illegális szemétlerakók felszámolását, és kiszámíthatóbbá teszi Ada község hulladékgazdálkodását.

A Szabadkai Népszínház grandiózus rekonstrukciója során elkészült a csaknem 14 000 négyzetméteres épületkomplexum túlnyomó része, beleértve a teljesen felújított történelmi homlokzatot, a modern kamaratermet, a kísérleti színpadot, valamint a próbatermeket és a kiszolgáló helyiségeket, így a társulatok birtokba vették az új otthonukat.

Befejeződött a palicsi Víztorony teljes körű rekonstrukciója és restaurálása. A fürdőhely jelképének számító, Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett, 1912-ben átadott szecessziós épületegyüttes visszakapta az eredeti, 112 évvel ezelőtti pompáját.

A palicsi Emlékkút teljes körű restaurálása sikeresen befejeződött.

Elkezdődött a palicsi Bagolyvár épületének felújítása.

Elkészült a palicsi Aquapark.

Szabadkán elkezdődött a szecessziós városháza tetőfelújításának projektje, valamint a programnak köszönhetően Szabadka város területén 4,2 km kerékpárút és egy kerékpáros híd épült.

A topolyai Városi Park revitalizálása során létrehoznak egy új, modern közösségi teret és játszóteret a gyermekek számára.

A zentai Népkertben három teniszpályát újítottak fel teljesen, amelyeket modern vízelvezető- és öntözőrendszerrel, új kerítéssel, valamint korszerűsített klubhelyiségekkel láttak el a sportolók számára.

Magyarkanizsa községben 11 határon átnyúló IPA-projekt valósul meg, amelyek keretében többek között felépült az új atlétikai pálya, valamint megkezdődött a horgosi önkéntes tűzoltóotthon felújítása is.

A VMSZ kezdeményezésére és közreműködésével létrejött sportakadémiák mára egész Vajdaságot átfogó utánpótlás-nevelési rendszerré fejlődtek. A topolyai labdarúgó-akadémia 21 alközpontjában mintegy 2200 gyermekkel közel 100 edző foglalkozik, a topolyai központ pedig 12 korosztályos csapatban mintegy 180 igazolt játékost nevel. A magyarkanizsai birkózóakadémia 19 településen hozzávetőleg 350 fiatalt kapcsol be a rendszeres szakmai munkába, magyarkanizsai központjában pedig 26 bentlakó tehetség – köztük 8 lány – számára biztosít korszerű edzési, tanulási és kollégiumi feltételeket.

A VMSZ évek óta következetesen sürgette a határ menti települések közbiztonságát veszélyeztető migrációs helyzet rendezését. Kitartó kezdeményezésünk és közbenjárásunk nyomán felszámolásra kerültek az embercsempész-csoportok táborhelyei, és megszűnt az illegális migránsok korábbi tömeges, közbiztonságot veszélyeztető jelenléte a határ menti térségben.

A Vajdasági Egyetemi Klinikai Központ nagyszabású modernizációja a végső fázisában tart. A beruházás 2026 végéig teljesen befejeződik, így a 34 000 négyzetméteres új, csúcstechnológiás Sürgősségi Diagnosztikai Központ 16 új műtőteremmel és 362 ággyal felszerelve megkezdheti a páciensek fogadását.

Folyamatban van a Zentai és a Zombori Közkórház felújítási tervdokumentációjának kidolgozása, míg a Szabadkai Közkórház történetének legnagyobb szabású, teljes körű modernizációja előtt áll, amely magában foglalja a kórház területén mintegy 35 ezer négyzetméter felújítását és korszerűsítését. A Nagykikindai Közkórház első fázisának felújítása befejeződött.

A daganatos, szív- és érrendszeri, valamint tüdőbetegségek csúcsszintű kezelését biztosító intézetcsoport (Kamanc I, II és III) épületeinek átfogó felújítása és bővítése a végső fázisába lépett.

A vajdasági egészségházak hálózata 22 új, modern mentőjárművel gazdagodott.

Befejeződött Újvidéken a Limáni Gerontológiai Központ, valamint Szabadkán a Sétaerdei Gerontológiai Központ felújítása.

Külön szakmai ösztöndíjprogrammal támogatjuk az orvosok és fogorvosok utánpótlását. Az elmúlt 2 évben 20 vajdasági magyar egyetemi hallgató pályaválasztását segítettük, külön ösztönözve őket arra, hogy egészségügyi szakterületen folytassák tanulmányaikat.

A Vajdaságban 18 önkormányzat 57 településén 22 falugondnok 780 idős ember mindennapjait segíti olyan létfontosságú tevékenységekkel, mint az orvoshoz szállítás, a bevásárlás és a tüzelőfa felaprítása.

A vajdasági oktatási intézmények felújítására és korszerűsítésére közel 4 milliárd dinárt biztosítottunk, ami több mint 450 intézményt érintett. Csak az elmúlt három évben 168 intézményi beruházás részesült támogatásban: 2024-ben 34, 2025-ben 84, 2026-ban pedig további 50 fejlesztés valósult vagy valósul meg. Jelenleg is folyamatban van a nagykikindai Fejős Klára Általános Iskola, a gunarasi Dózsa György Általános Iskola, a titeli Svetozar Miletić Általános Iskola, a péterrévei Samu Mihály Általános Iskola, a törökkanizsai Dositej Obradović Gimnázium és Szakközépiskola, a verbászi Žarko Zrenjanin Gimnázium, a szabadkai Đuro Salaj Általános Iskola, a nagykikindai Dušan Vasiljev Gimnázium, valamint a szépligeti Aleksa Šantić Általános Iskola felújítása.

Szerbia Kormánya jóváhagyta az Oktatási Minisztérium új munkahelyi besorolási szabályzatát, amely hivatalosan lehetővé tette a szabadkai székhelyű pedagógiai szakfelügyelőségi csoport létrehozását. Az új csoport illetékessége Szabadka város, valamint Topolya, Kishegyes, Ada, Zenta és Magyarkanizsa községek közoktatási intézményhálózatára, azaz 79 intézményre terjed ki.

A 2025/2026-os és a 2026/2027-es tanévben is minden kis létszámú tagozatunk mind az általános, mind a középiskolai oktatásban megnyitásra került. Vannak olyan közösségek, ahol 1, 2 vagy 3 tanulóval is önálló osztályt tudtunk nyitni.

Az elmúlt két iskolai évben a következő általános iskolák kis létszámú tagozatainak kérelmeivel kapcsolatban hozott pozitív döntést az Oktatási Minisztérium: a nagykikindai Fejős Klára Általános Iskola, a nagybecskereki Sonja Marinković Általános Iskola, az oromhegyesi Arany János Általános Iskola, a székelykevei Žarko Zrenjanin Általános Iskola, a szajáni Móra Károly Általános Iskola, a bezdáni Testvériség–egység Általános Iskola, a doroszlói Petőfi Sándor Általános Iskola, a gombosi József Attila Általános Iskola, a bácsgyulafalvi Kis Ferenc Általános Iskola, valamint a nemesmiliticsi Testvériség–egység Általános Iskola.

A 2025/2026-os tanévben minden középiskolai szakirányzatunk zökkenőmentesen elindult, míg a 2026/2027-es tanévre vonatkozóan minisztériumi szintű szakpolitikai beavatkozásra volt szükség az alábbi középiskolák szakjainak megőrzése, illetve megnyitása érdekében: a törökkanizsai Dositej Obradović Gimnázium és Szakiskolában a szakács, a topolyai Mezőgazdasági Iskolában a mezőgazdasági munkagépkezelő – pék, a topolyai Sinkovics József Műszaki Középiskolában a falfelület-dekoratőr – burkoló, a szabadkai Politechnikai Iskolában az elsődleges építési munkák kivitelezője – burkoló, a szabadkai Ivan Sarić Műszaki Iskolában a lakatos-hegesztő (duális képzés) – távközlési hálózatszerelő, a szabadkai Zeneiskolában a zenei munkatárs, a zombori Műszaki Középiskolában a villanyszerelő, valamint az óbecsei Műszaki Iskolában a lakatos-hegesztő – CNC és egyetemes fémforgácsológép-kezelő szak.

A legfrissebb tankönyvkatalógus szerint 257 tankönyv áll a magyar nyelven tanuló diákok rendelkezésére (15 az iskoláskor előtti, 188 az általános iskolai és 54 a középiskolai korosztály számára). Ez a program először a 2025/2026-os tanévben valósult meg. A magyar nyelven tanuló diákok a 2026/2027-es tanévben is 37 szerzői tankönyvet kaptak térítésmentesen. Az anyanyelvápolást választható tantárgyként tanuló diákok is megkapták térítésmentesen a tantárgy oktatásához szükséges 1-1 tankönyvet.

Támogattuk a vajdasági magyarság értelmiségi utánpótlását. Az elmúlt időszakban több mint 5300 egyetemista részesült alapösztöndíjban, 1000 pedig demonstrátori ösztöndíjban, és 10 év alatt több mint 4000 férőhelyet biztosítottunk az Európa Kollégiumban. Emellett összesen 92 vajdasági magyar fiatal részesült jogászösztöndíjban, ezen felül az idei évben legkevesebb 20 új ösztöndíjassal fog bővülni ez a szám. A közgazdász-ösztöndíjprogram keretében pedig eddig összesen 117 vajdasági magyar hallgató kapott támogatást.

Miután már évek óta valamennyi, a magyar nyelv hivatalos használatában érintett vajdasági település bejáratánál többnyelvű településjelző tábla áll, a VMSZ kezdeményezésére csaknem negyven év után ismét megkezdődött a magyar–szerb útirányjelző táblák rendszerszerű kihelyezése is. Az első szakaszban Zenta, Topolya és Magyarkanizsa község területén jelentek meg az új kétnyelvű táblák, a program folytatásaként pedig Szabadkán, Kishegyesen, Óbecsén, Törökkanizsán és Csókán további 87 többnyelvű útirányjelző tábla kihelyezését biztosítottuk.

A Gazdasági Minisztérium pályázatain a következő vajdasági, magyarok lakta községek magyar ajkú pályázói jártak sikerrel: Ada, Topolya, Óbecse, Magyarkanizsa, Kishegyes, Zenta, Versec, Csóka, Újvidék, Szécsány, Szabadka, Temerin, Nagybecskerek, Szenttamás.

A VMSZ mezőgazdasági csapata folyamatosan járta a terepet, lakossági fórumokon beszélgetett a termelőkkel, a földműves egyesületekkel, és meglátogatta a mezőgazdasági családi gazdaságokat. A teljes terepi ismeret eredménye az igények, ajánlatok és elképzelések beépülése a Mezőgazdasági Minisztérium költségvetésébe, majd az agrárpolitikai intézkedéseken keresztül tudtak a gazdaságok pályázni. A sikeres pályázatok és a támogatások segítették és biztosították a gazdaságok fejlődését.

A megművelt, öntözött területek száma összességében majdnem megduplázódott: a 2012-es 72 ezerről 2023-ra 138 ezer hektárra nőtt. A Mezőgazdasági Minisztérium aktívan segíti az öntözőberendezések beszerzését. A támogatások magukban foglalják a különféle szükséges berendezések, a szivattyúk, csepegtető rendszerek, esőztetők, vízágyúk, víztartályok és ciszternák beszerzését. A beruházás nettó értékének 50–65 százalékát fizetik ki vissza nem térítendő támogatásként, a támogatás pedig pályázóként elérheti az 1,5 millió dinárt. Az a cél, hogy stabilabb termelés valósuljon meg a csapadékszegény években is.

A biztosítás is egyre fontosabb szerepet kap a klímaváltozás miatt. Maga az agrártárca 40–45 százalékkal támogatja a biztosítási díjakat legfeljebb 2,5 millió dináros összeghatárig. Az aszálykárok felmérése a helyi önkormányzatok feladata, az ott elfogadott programok alapján járnak el, ezért a gazdáknak a helyi intézkedéseket, lehetőségeket kell figyelniük. Hosszú távon a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az egyetlen járható út.

A Prosperitati Alapítvány eddig összesen 59 pályázati kiírást jelentetett meg 13 pályázati körben, mezőgazdaság, turizmus, falusi házvásárlás és vállalkozásfejlesztés kategóriákban. Eddig összesen 18 411 pályázat érkezett be, amelyek közül 16 074 részesült támogatásban. Összeadva a kis-, közepes- és nagyértékű projektek számadatait, a projektek összértéke eddig több mint 64,2 milliárd dinár. A megítélt vissza nem térítendő támogatás értéke 31,5 milliárd dinár. A program kiemelt eredményei: 5374 ha termőföld megvásárlása, 1338 új otthon megteremtése és 669 új vállalkozás elindítása, amellett, hogy több mint 2500 vállalkozás és 6200 mezőgazdasági termelő fejlődéséhez járult hozzá, amelyek együttesen mintegy 15 000 munkavállaló megélhetését biztosítják.

A falugazdász-hálózat nélkülözhetetlen támasza a vidéki agráriumnak: az idei évben elért közel 34 000 ügyfélfogadás hűen bizonyítja, hogy a mindössze 20 szakemberből álló csapat emberfeletti munkával, 44 településen több mint 13 900 gazdálkodó mindennapi adminisztrációját és bürokratikus terheit könnyítette meg.

Családtámogatás: A 2024. január 1-je után született első gyermek után 500 000 dinár támogatást, a második után 600 000-et, a harmadik után 2 280 000-et, a negyedik után pedig 3 180 000 dinárt kapnak a családok, amit 7500 dinár babakelengye-támogatás, valamint a második és harmadik gyermeknél további 135 000 dináros egyszeri juttatás egészít ki.

Fiatalok támogatása: Szerbiában a 20 és 35 év közötti fiatalok az első lakásukhoz 100 000 eurós hitelt igényelhetnek, amelyhez a hagyományos 20% helyett mindössze 1% önerő szükséges; az állami támogatásnak köszönhetően a kamat az első 6 évben csupán 1,5%.

Tartásdíj-alap: A 2025. június 25-től érvényes szerbiai törvény alapján az állam egy külön alapból ideiglenesen megelőlegezi a gyermektartásdíjat, ha a szülő nem fizet, így biztosítva a gyermek azonnali anyagi védelmét, miközben a tartozást később behajtja a mulasztó félen.

Gondozó szülők: Szerbiában 2026. október 1-jétől a súlyos fejlődési rendellenességgel élő gyermeküket a nap 24 órájában gondozó munkanélküli szülők havi 65 000 dináros támogatást igényelhetnek, emellett az állam a teljes nyugdíj-, rokkantsági és egészségbiztosítási járulékukat is átvállalja, így ez az időszak szolgálati időnek számít majd.

A kohéziós politika irányítási rendszerének létrehozásáról és működéséről szóló törvény: a jogszabály fő célja egy olyan intézményi keretrendszer kialakítása, valamint az adminisztratív kapacitások megerősítése, amely biztosítja, hogy Szerbia teljes mértékben felkészüljön az európai strukturális és beruházási alapokból származó források hatékony lehívására és felhasználására az uniós teljes jogú tagság első napjától kezdődően.

A VMSZ parlamenti képviseletének köszönhetően megakadályoztuk a nemzeti kisebbségi tanácsok jogkörének szűkítését az építészeti örökség és az ingatlan kulturális javak védelme területén. Sikerült áthidalni a Kultúráról szóló törvény és a Nemzeti kisebbségi tanácsokról szóló törvény közötti ellentmondást is abban a részben, amely a több nemzeti tanács által is kiemelt jelentőségűnek nyilvánított intézmények igazgatóbizottsági létszámát érinti. Emellett az igazságügyi törvények tisztségviselők kiválasztását és jelölését szabályozó részében sikerült rögzíteni, hogy a szaktudás, az alkalmasság és a hozzáértés kritériumainak egyenlő megfelelése esetén a nemzeti kisebbséghez tartozó, azonos minősítésű jelölt élvez elsőbbséget.